Tömörségvizsgálattal kapcsolatos tevékenységünk nem csak a vizsgálatok végzésére, hanem tanácsadásra is kiterjed. Tárolótartályok, nyomástartó berendezések, csővezetékek, illetve egyéb zárt terű szerkezetek tömörségének ellenőrzésére viszonylagosan sok módszer terjedt el a gyakorlatban. (Speciális módszerekkel, mérési elrendezésekkel esetenként nyitott rendszerek is vizsgálhatóak.) Abszolút tömör berendezés nem létezik. A tömörségvizsgálati feladatok során két kérdés merül fel, egyrészt a tömörtelenség helyének (lokalizáció), másrészt a tömörtelenség mértékének a meghatározása. A tömörtelenség mértékének meghatározása mérőszámokkal történik.
Definíció szerint (szivárgási sebesség): egységnyi a tömörtelenség mértéke, ha egy átmenő „lyukon” átáramló levegő hatására 1 s után, az 1 m3-es térfogatban a nyomás 1 Pa-lal növekszik (ha a tartály kezdetben vákuumot tartalmaz) ill. csökken (ha a tartályban kezdetben túlnyomás van). A levegő hőmérséklete 20°C.
A tömörségvizsgálatban leggyakrabban használt mérőszám a Pa m3/ s, de alkalmaznak az adott vizsgálati feladathoz jobban illeszkedő számtalan más mérőszámot is. Ezek egymásba átszámolhatóak. A leggyakrabban használt tömörségvizsgálati módszerek pl. a következő szempontok szerint csoportosíthatóak:
Hidraulikus:
(folyadék feltöltéses, általában víz; hidrosztatikus vagy nagyobb nyomással)
– kimutatás módja szerint:
× volumetrikus méréssel
× szintméréssel
× vizuális vizsgálattal
× vizuális vizsgálattal fluoreszkáló anyag segítségével
Pneumatikus:
– a felhasznált vizsgáló közeg szerint:
× semleges gáz, pl. nitrogén
× éghető gáz, pl.:5 % hidrogén, 95 % nitrogén
× halogén gázok (ma már csak elvétve használatos)
× ammónia
× hélium
– az átáramló közeg kimutatása szerint:
× buborékképző anyaggal
× vegyi reakció alapján
× nyomásváltozás alapján
× érzékelővel pl. tömegspektrométer
– a vizsgálat módja szerint:
× a közeg a vizsgálati tárgyba beáramlik
× a közeg a vizsgálati tárgyból kiáramlik
A fenti felsorolás számtalan kombinációja lehetséges, de nem valósítható meg minden variáció. A vizsgálati kialakítás szabja meg, hogy adott esetben a tömörtelenség mértékét vagy helyét határozzuk meg, egyszerre minkét kérdésre általában nem adható válasz. Laboratóriumunk a következő vizsgálati módszereket alkalmazza leggyakrabban:
Az egyes módszerek között jelentős eltérés van az érzékenységben, a kivitelezés egyszerűségében, illetve a vizsgálati költségben. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgálati érzékenység növekedésével emelkedik annak költsége is.
